2015. március 01. 17:17 - Kino Dino

Hayao Miyazaki emlékcikk, avagy az utolsó nagy mesemondó

hayao_miyazaki.jpg

Cikkünkben kedvcsinálókat olvashattok Hayao Miyazaki munkásságának (szerintünk) 6 legfőbb alkotásáról, valamint a Szél támadról, amivel lezárta életművét a mester.

 

Nauszika – A szél harcosai (1984)

tumblr_movmoglman1s2r9iao1_500.gif

A film színtere egy poszt-apokaliptikus világ, ezer évvel a Hétnapos Tűz után, amely elpusztította csaknem a teljes emberiséget. A Pusztulás tengere, ami egy toxikus dzsungel gigantikus rovarokkal, szinte az egész világot megmérgezte, és folyamatosan terjed. A Szél völgyének hercegnője, Nauszika meg próbálja akadályozni az emberek egymással, illetve rovarokkal vívott háborúját.

A történet sokrétű, változatosak és fantáziadúsak a helyszínek, érdekesek a kitalált lények. Ezen kívül még megfigyelhetjük az e filmtől Miyazaki védjegyévé vált sajátosságokat: erős jellemű, erkölcsös női főszereplő; a ’szél kultusz’, -amit a látványos repüléses jelenetekben és a későbbi filmjeinek témaválasztásában is tapasztalhatunk-; illetve a magával ragadó, egyedi zenék, amiket Joe Hisaishinak köszönhetünk. Miyazaki filmjeiben nincsen teljesen jó vagy teljesen gonosz karakter. Ezeknél minden esetben sokkal árnyaltabb, valódibb személyiségeket kapunk. A negatív karaktereket a félelem és harag vezeti, nem a szívből áradó romlottság, mint sok nyugati mesében. A keleti vallások filozófiája és értékrendje is szerepet kap szinte az összes alkotásában: a Nauszika fő témája a természetközpontúság és háborúellenesség.

A Nauszika – A szél harcosai a béke, és az egymás megértésének és kölcsönös tiszteletének fontosságát helyezi előtérbe, mind ember és ember, mind pedig ember és természet között.

 

 

Laputa - Az égi palota (1986)

tumblr_m6ztchi0fq1qg52ruo1_r1_500.gif

Sheeta és Pazo kalandját kísérhetjük végig a történet során. A lányt rejtélyes képességekkel bíró nyaklánca miatt üldözik, mikor is leesik elrablóinak gépéről, ám a misztikus öröksége megmenti életét, és Pazo kezei közé ereszti őt. A fiú egyedül él, mivel a szülei már régen meghaltak. Életcélja, hogy fellelje Laputát, az égi palotát, melyről apja mesélt neki, és fiára hagyta a palotáról készült képet, létezésének bizonyítékaként. A film során a két gyerek együtt menekülnek Sheeta üldözői elől, és eközben remény csillan Laputa fellelésére is.

Az elveszett városok, világok, mindig is megmozgatták az emberek fantáziáját. Régi civilizációk, akik technikailag fejlettebbek voltak nálunk, és egy számunkra utópisztikusnak ható világban éltek. Ilyen a közismert Atlantisz mellett Eldorádó az aranyváros vagy a tibeti Shambala. Hajt minket a kíváncsiság, vonz az ismeretlen, valamint az esetleges kincsek megtalálásával járó meggazdagodás lehetősége. Laputát nem Miyazaki találta ki, ugyanis a repülő város mítosza állítólag az ókori görög filozófustól, Platóntól ered.

Ez az alkotás a Nauszikánál jobban megszólítja a kisebb korosztályt, számukra is teljesen élvezhető a film: komikus jelenetek, kevésbé sötét hangulat, egyszerűbb karakterek, könnyebben érthető motivációkkal. Viszont ez koránt sincs a film mélységének, összetettségének rovására. A Miyazakitól megszokott színvonalú drámai cselekményt kapunk, amiben a pénz- és hatalomvágy mellett erkölcsi kérdéseket is feszeget a rendező.

 

 

Totoro – A varázserdő titka (1988)

tumblr_mz1wm0vp571shdhdjo1_500.gif

A film két főszereplője, Szacuki és Mei édesapjukkal egy régi vidéki házba költöznek, hogy közelebb legyenek a kórházban betegeskedő anyjukhoz. A gyerekek hamar rájönnek, hogy nem fognak unatkozni, ugyanis mind a romos épület, mind pedig a mellette fekvő erdő tele van varázslatos teremtményekkel, akikkel hamar össze is barátkoznak.

A konfliktus hiánya és a békés hangulat teszik egyedivé ezt a mesét, amire rátesz még egy lapáttal a csodálatos zene, amelyet a Nauszikánál már említett Joe Hisaishi komponált (egyébként a Laputának is, és szinte az összes Miyazaki rajzfilmnek ő írta a zenéjét).

Témájánál fogva nem ér fel a többi Miyazaki film grandiozitásához, ugyanakkor gyerekeknek kötelező, felnőtteknek erősen ajánlott alkotás, mely a kisebbeket szórakoztatja, az idősebbeknek pedig eszükbe juttatja az ártatlan gyermekkort, amikor minden apró felfedezés egy csoda és a világ nagy rejtély számunkra. Megtanítja, hogy szinte minden problémát megoldhatunk, ha őszinte örömmel és szeretettel viszonyulunk az élethez.

 

 

A vadon hercegnője (1997)

anigif_enhanced-buzz-12329-1378416245-0.gif

Asitaka, az utolsó emisi herceg életét kockáztatva megmenti faluját egy démoni vaddisznótól. A vadkan átkot szór hősünkre, aki a jósnőjük tanácsára nyugatra indul, hogy megszabaduljon átkától, és magyarázatot találjon a démon által megszállt állat támadására. Az útja során viszont belekeveredik a vasvárosi emberek és a San hercegnő vezette erdei vadállatok mindannyiuk számára végzetesnek tűnő háborújába.

A szereplők jól kidolgozottak, a két főhős közti viszony és szerelmi szál is remekül lett megírva. Miyazakitól megszokott stílusban, összetetten kerül bemutatásra mind az emberi, mind az állati fél motivációja. Átfogó képet kapunk egy fiktív konfliktusról, viszont ha mindezt rávetítjük a való életre, akkor tisztán látjuk, mit akart kifejezni a rendező: a kapzsiság és telhetetlenség sötét árnyai mögül képtelen kilátni az emberiség (vagy nem is akar), hiszen a saját világunk, környezetünk tudatos rombolásával próbálunk megalkotni egy egyszerűbb, modernebb, ám kérészéletű jövőt. Ugyanis természetnek minderre rövid, de határozott és törvényszerű válasza van: Vagy velem, vagy sehogy sem.

A vadon hercegnőjének nemcsak a monumentalitása, de a mondanivalója is figyelemfelkeltő. Könnyen befogadható, mégis komplex alkotás, amely kötelező darab mindenki számára.

 

 

A vándorló palota (2004)

howlscastle-lol.gif

Sophie édesapja kalapboltjában dolgozik, fiatal, mégis visszafogott életet él. Egy nap azonban úton a testvére felé két katona megtámadja, de Howl, a rejtélyes varázsló megmenti a lányt. Hazaérve a húgától zárás után a Puszták Boszorkánya érkezik a kalapboltba, és egy szörnyű átokkal öregasszonnyá változtatja Sophie-t. Úgy érzi, nem maradhat így a megszokott környezetében, ezért elhagyja a várost. Útja során egy véletlen következtében Howl vándorló palotájára csöppen Sophie, felforgatva ezzel a palotában élők és a saját életét is.

A vándorló palota talán a legszórakoztatóbb Miyazaki mese mind közül: teljesen kiszámíthatatlan a történetvezetés, pazar szereplőkkel és jó humorral operál a film. A legemlékezetesebb Miyazaki karakterek közül nem egy ebben a mesében található: Répafej az elátkozott madárijesztő, Calcifer a tűzdémon vagy éppen Heen a kutya. Mindannyian tovább színesítik az amúgy is elképesztő és utánozhatatlan világot, melyet a rendező filmvászonra vitt.

A pacifizmus megfigyelhető az egész mű során, szervesen átszövi a cselekményt és a karakterek tetteit. Hangsúlyozza a háború értelmetlenségét és a békés élet szépségét. Az alkotás segít megérteni, hogy az önző céljaink és az azokért megtett helytelen cselekedeteink belülről emésztenek minket a lelkiismeretünk formájában, akivel csak önmagunk és mások megismerése, elfogadása után tudunk megbékélni.

 

 

Chihiro Szellemországban (2001)

tumblr_mvzgo6suds1rnvc1co1_500.gif

Chihiro költözésük során úton van szüleivel az új otthonuk felé. Az erdőben eltévedve egy rejtélyes alagutat találnak, melyen végighaladva egy szellemváros képe tárul a szemük elé. Ínycsiklandó ételek illata csapja meg a szülők orrát, akik felkutatva az illat forrását egy üres vendéglőben találják magukat, telis-tele finomabbnál finomabb fogásokkal. A szülők mohó habzsolása azonban nem tart sokáig: mindketten disznóvá változnak. Chihiro egyedül marad, és mint később kiderül szülei megmentése érdekében munkába kell állnia Yubaba, a boszorkány fürdőházában.

Abban azt hiszem, mindannyian egyetértünk, hogy ez a Miyazaki főmű. A Chihiro egy végtelenül hagyománytisztelő alkotás, a teljes cselekményt átszövik a színes japán népi történetek, hagyományok, amik egy európai, más kultúrkörben nevelkedett embernek egyszerre lehet érdekesek és furcsák. Legalábbis azoknak, akik hozzám hasonlóan a magyar népmeséken szocializálódtak mindenképp. Így ennek fejtegetésébe a japán kultúra behatóbb ismeretének hiányában nem is kezdenék, hisz amiket ezzel kapcsolatosan tudok nem saját észrevételek, akit érdekel a Chihiro végtelenül komplex szimbólumvilága, annak Noriko T. Reider rendkívül híres és elismert munkáját a Spirited Away: Film of the Fantastic and Evolving Japanese Folk Symbols –t ajánlanám.

De mégis mi teszi a Chihiro Szellemországbant a valaha készített legjobb gyerekeknek szóló alkotássá? A Chihiro egy felnövés történet, melyet vizuálisan egyszerűen ábrázol a két párhuzamos világot elválasztó folyó, melyen a film végén átlép Chihiro, maga mögött hagyva a fürdőházat, a csodákat, a varázslatot, Szellemországot, azaz a gyermekkorát.

 

A mester keserédes búcsúja – Szél támad

tumblr_n7jhvqldjx1rb06tgo1_500.gif

„Feltámad a szél! Meg kell próbálni élni.” – Paul Valéry

A francia költő Le cimetière marin, azaz a „Temető a tengernél” című versének soraival nyit, a Szél támad, ami több szempontból is rendhagyó a rajzfilm utolsó nagyformátumú alakjának filmográfiájában, hiszen ez a legszemélyesebb és talán legérettebb munkája. A Szél támad kezdetetekben mangának készült, Miyazaki pedig sokszor visszautasította állandó producere, Toshio Suzuki ötletét, hogy filmet készítsenek a sztoriból, ő ugyanis mindig gyerekeknek szánta elsősorban filmjeit, valamint az általa felállított 10%-os számítógépes animációs szabállyal lehetetlennek tűnt a repülők bonyolult szerkezetének az ábrázolása. A film azonban (szerencsénkre) elkészült, egyszóval pedig úgy lehetne jellemezni, hogy mind vizualitásban, mind mondanivaló tekintetében gyönyörű. A film egy vallomása Miyazaki-nak mindenről, amit fontosnak érzett élete során. A mesternek ez a legkézzelfoghatóbb munkája, annyira realisztikus minden, amit látunk, hogy gyakorlatilag nem indokolja semmi, hogy ezt a történetet rajzfilm formában valósítsák meg. Ezt én mindenképpen a Szél támad egy negatív elemének tartom, mondhatnám, hogy élvezhető a kisebb korosztályok számára is, de sajnos nem az, ez a film az idősebb generációknak szól. A film egy érzelmes vallomás a szenvedélyhez, amit itt maga a repülés testesít meg. Ez Miyazaki életében egy fontos jelenség, hiszen apja repülés technikai mérnök volt, később pedig egy vadászgépeket gyártó cég vezérigazgatója lett, fia, Hayao végül is ugyan a filmkészítés mellett voksolt, de a repülés iránt érzett csodálata végig meghatározó része volt rajzfilmes pályája során, ami egyértelműen itt teljesedik ki. Emellett a Szél támad tartalmazza az egyik legmegrázóbb személyes drámát is a Miyazaki életműből, a haldokló szerelme és a munkája között őrlődő főhős története szívbemarkoló. A Szél támad egy örökérvényű igazságot, életbölcseletet fogalmaz meg: az élet nehéz, de bármilyen akadály is állja utunkat, nekünk meg kell próbálni tovább menni rajta.

 

Végezetül, a rajzfilm alighanem utolsó nagyformátumú alakjának, Hayao Miyazaki-nak a jövő generációi felé intézett szavaival zárnánk a mondandónkat: „Ne egy ember által kitaposott utat kövessetek, hanem találjatok rá a saját ösvényeitekre.” Ég áldjon mester, nagyon fogsz hiányozni!

 

 

Érdekességképpen szeretnénk még megosztani veletek a Studio Ghibli 25 éves koncertjének felvételét, melyben közel 2 órán keresztül élvezhetitek Joe Hisaishi felejthetetlen dallamait:

 

 

 

L. van Dussen (Cihiro szellemországban, Szél támad)

Guriga (Nauszika, Laputa, Totoro, A vadon hercegnője, A vándorló Palota)

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

http://kinodino.blog.hu/api/trackback/id/tr547231023

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.