2017. január 13. 15:04 - Kino Dino

A kincses sziget? - A vörös teknős Kritika

red_turtle.jpgMichael Dudok de Wit első filmrendezése felé irányuló nézői és kritikai várakozás jogosan tette magasra a lécet, ugyanis a méltán legendás Ghibli stúdió szárnyai alatt készült a holland rendező filmje –mely stúdió neve elválaszthatatlanul összeforrt korunk utolsó nagy mesemondója, Hayao Miyazaki nevével és munkásságával.

A film in medias res főhősünk partra vetődésével indul és a trailerből többé-kevésbé leszűrhető lineáris szálon fut végig: a lakatlan szigetről való kétségbeesett menekülési kísérletei során felmerül, hogy talán okkal nem tudta a férfi elhagyni a szigetet. Megjelenik egy hosszú, vörös hajú nő, kivel egymásba szeretnek és a cseppnyi, ingerekben nem túl gazdag, ám annál idillibb környezetben nevelik fel fiúgyermeküket.  

Mindenféleképpen érdemes leszögezni, hogy A vörös teknős igencsak elüt a korábbi Ghibli munkáktól stílusában, tempójában valamint a jól értelmezhető -ugyanakkor komplex- közlés, tanulság hiányának tekintetében is. A filmben nincs párbeszéd, csupán a különböző érzelmek által kiváltott hangok (úgymint a nevetés vagy a dühös felkiáltás) és a tenger és a természet egyéb tényezőinek hangjai színesítik Laurent Perez Del Mar pazar zenéjét.

red3.jpg

A vörös teknős egyszerre hordoz naturalista valamint szimbolikus elemeket: előbbire példa a mindennapi élet alapvető tevékenységeinek meglepően részletes ábrázolása (halpucolás, ivóvízgyűjtés), utóbbira pedig a filmben feltűnő és az eseményeket jelentősen befolyásoló vörös teknős alakja, melynek szimbolikája utalhat a társadalmi izolációra (a páncélunkba való visszabújás) is. A keleti kultúrák szimbólumvilága úgy tartja, hogy a teknős akkor tűnik fel az életünkben, mikor a külső világ túlságosan hatalmába kerített bennünket és figyelmeztet, hogy merüljünk bensőnk mélyére. Húzódjunk páncélunkba, váljunk cselekvő helyett szemlélővé, ne rohanjunk, ne siessünk. Az idő viszonylagosságára hívja fel a figyelmet és arra, hogy előbb-utóbb minden elérhető lesz számunkra, ha jókor és jól közelítjük meg az adott szituációt. A maori kultúrában -mely talán az egyik leggazdagabb a polinéz népeké közül- a teknős a családot, a biztonságot és a jólétet jelképezi.

red2.jpg

A nyolcvan perces játékidő nem bővelkedik pörgős jelenetekben, vagy szerteágazó cselekményben, így annak ellenére, hogy a film képes végig fenntartani az érdeklődést, jóval hosszabbnak érezhető ennél a szűk másfél óránál. Bár a besorolás szerint 6 éves kortól megtekinthető és kétségtelenül rendelkezik kicsiknek is szórakoztató elemekkel (mint például a kisrákok izgő-mozgó, egésznap aktívan kotnyeleskedő tevékenysége), ám közel sem szolgál Pixar-szintű élvezeti faktorral minden korosztály számára.

A lámpák felgyulladása után enyhe hiányérzettel tápászkodtam fel -az egyébként teltházas teremben található- székemből. Sejtve, de nem átérezve a film közlését és értve, de nem átélve a cselekményét a katarzis elmaradt. Ugyanakkor e teknős páncéljáról, mely belső tengerem lényege felé úszik, azóta sem voltam képes leszállni, rendületlenül visz a bennem lakozó ismeretlen vizek felé, egyre csak mélyebbre és mélyebbre.

 

 

80%

IMDb: 10/7,7

 

 

 

Guriga

1 komment

A bejegyzés trackback címe:

http://kinodino.blog.hu/api/trackback/id/tr1612123117

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

hannigabi 2017.01.13. 15:26:13

Na, végre! Remélem, ezután legalább heti rendszerességgel jönnek az írások. :D