Értetlenül álltunk A galaxis őrzői című Marvel-blockbuster rendhagyóan pozitív kritikai és közönség sikere előtt, így hát annak ellenére, hogy nálunk nem szerepelt a megnézendő filmek listáján, úgy éreztük nem hagyhatjuk ki. Lássuk, csapatunk két tagja, hogy élte meg a Marvel legújabb agymenését!

 Aki szereti a Marvel-t.

Először is nem árt leszögezni, hogy habár rajongó nem vagyok, miért is kedvelem a Marvel-t. Úgy gondolom, ha már minden hollywoodi nagy stúdió a jól bevált brandek erőltetése és a rizikó kerülése mellett voksol, még ők csinálják a legszínvonalasabb alkotásokat és néha képesek meglepni minket olyan nagyszerű filmekkel is, mint a tavalyi Bosszúállók vagy a Tél katonája. A filmjeik nagy része stílusos, vicces, látványos, kijelenthető, hogy ma ők rukkolnak elő a legszórakoztatóbb alkotásokkal, a Marvel-nek sikerült egy komplex franchise-t vászonra álmodni (meglátjuk a DC-nek vajon hogy (nem) fog menni), folyamatos az oldalba böködős egymásra utalás a filmek között, amitől szerintem csak színesebb lesz ez az univerzum. Ráadásul most a Marvel új vizekre evezett és egy egészen más galaxisba kalauzolnak el minket. De sajnos a tömérdek újdonság ellenére sem hat újnak ez a sztori.

A galaxis őrzői végre nem szuperhős-mozi, csak szimplán képregény-film. A filmben szereplő furcsa figurák csak nekünk földieknek hatnak annak (a mi bolygónkon csak dühös zöld fizikusok és páncélba bújt milliárdosok nullázzák le New Yorkot néhanapján), de a szokványos (?) képregény karakterekhez képest mindenképpen újszerűnek hatnak, hiszen ez a gárda nem a makulátlan erkölcséről híres. Egytől egyig rosszfiúk, törvényen kívüliek, akik a sorstól kapnak egy lehetőséget arra, hogy együtt tegyenek valami jót. A film, hát nem tudom ezt meg kell-e még említeni, mindenestre nagyon látványos, emellett a karakterek szórakoztatóak, van pár ötletgazdag megoldás a történetben, de őszintén szólva, a végeredmény meglepően semmilyen.

A főcselekmény szál a legalapvetőbb sci-fi-s konfliktus helyzetet dolgozza fel, amit az első blikkre érdekes karakterek se dobnak nagyon fel. Minden szereplőnek van egy személyes drámája, viszont az összes olyan kínosan klisés, hogy lehetetlen átérezni őket, inkább kínjában csak mosolyog rajtuk az ember. Minden. ami kezdetekben megfogja a nézőt, a fura figurák, a szokatlan látvány, a humor vagy az akció, idő elteltével elvesztik pikantériájukat. Ahogy telik-múlik az idő úgy lesznek a hősök nevetségesek, az innovatív látvány kezd ismerőssé válni, a poénok már csak félmosolyra elegendőek, az akció pedig szimplán szokványos.

Nem állítom, hogy egyszer nem lehet megnézni vagy, hogy nem fogja élvezni az, aki esetleg még nem látta, de én a film körüli őrület miatt magasra tornászott, viszont be nem váltott elvárások miatt zsörtölődve hagytam el a termet.

 L.van Dussen

Aki nem szereti a Marvel-t

Az elmúlt években megjelent Marvel szuperhősfilmeknél megdöbbenve nyugtáztam a pozitív fogadtatást, mind a kritikusoktól, mind pedig a nézőktől. A teljesen középszerű Bosszúállók kasszasikere, valamint a kritikusok és nézők szájából ömlő nyáltenger okát nem voltam képes megérteni. Anno A galaxis őrzői trailerét látva úgy gondoltam, hogy még valami jó is kisülhet az egészből: a Marvel eddig sem vette vészesen komolyan magát, de a beszélő mosómedve megvédi a világot koncepció így is újnak hatott. Szóval elmondhatom, hogy a Marvel filmekkel szemben állított elutasításomat (kivételt képez az első Vasember, azon bevallom, hogy egész jól szórakoztam) teljes mértékben félretéve ültem be a legújabb blockbusterükre.

A komolytalansága egész jól állt a filmnek, bár ezzel pont a feszültséget, izgalmat vesztette el. A látvány pedig hozta a megszokott színvonalat. A szereplők végletesen egysíkúak voltak, annak ellenére, hogy mindenkinek megismerjük a cselekmény során a háttértörténetét, motivációját. Muzsikák terén a kazetta zenéin kívül nem emlékszem egyetlen számra sem, szóval egészen jellegtelenek lehettek (vagy csak a kazettás nóták voltak.) A film a sekélyes ízlésvilágát átlag alatti színvonalú poénkavalkáddal próbálta kompenzálni, számomra sikertelenül. A történet derekánál járva már jobban élveztem a mögöttem ülő nőszemély felfoghatatlanul abszurd kérdéseit (amiket barátjának intézett), amelyekkel bizonyította, hogy őt sem az eszéért szeretik. A klisékben gazdag, pocsék történetet csak a negédes, romlott cukormázban poshadó befejezés volt képes túlszárnyalni.

A galaxis őrzői nem kirívóan, csak szimplán szar film, amely nem nekünk készült. Mifelénk a gyerekek nem képregényeken szocializálódtak/nak (nagy általánosságban; javítsatok ki, ha tévednék), és nem ismerték A galaxis őrzőit e film előtt. Félreértés ne essék, ezzel nem akarom leminősíteni az amerikai képregényes szubkultúrát, csupán jelezni szeretném, hogy csak azért, mert a filmet hazájában ennyire szeretik, magasztalják, annak nem kéne egyből azt jelentenie, hogy a Föld másik végén is ugyanezt kellene tennünk, ha egyszer a film -mint film- nem érdemli azt meg.

Guriga

L.van Dussen: 65%

Guriga: 55%

IMDb: 8,7/10