Élménybeszámoló. Egy rossz és felejthető élményről. A 300: A birodalom hajnala megpróbálta mindenféle szempontból felülmúlni elődjét (a játékidőn kívül). Habár ezen a téren a véleményünk kicsit ütközik.

A filmet az első résszel ellentétben nem Zack Snyder rendezte (a forgatókönyvet viszont ő írta), hanem Noam Murro, akinek a nevét eddig nem ismertem. Úgy gondoltam, hogy ez az én szegénységi bizonyítványom, de utóbb kiderült, hogy a 300: A birodalom hajnalán kívül egészen pontosan egy filmet rendezett: a 2008-as Zseni az apám című, vegyes fogadtatású filmvígjátékot.

A három központi szereplőnek Themisztoklész, görög parancsnok (Sullivan Stapleton), Artemiszia, görög származású perzsa hadvezérnő (Eva Green), és Xerxész, (Rodrigo Santoro) perzsa király tekinthető. A film szerint a marathóni csata közben Themisztoklész lenyilazta Xerxész apját, I. Dareiosz-t, az akkori királyt, és ez volt a kulcsfontosságú momentuma annak, hogy Xerxész a történtek után igen nagymértékben erőltette a görögök elleni hadjáratát. Ezek után kapunk némi információt Xerxészről: megtudhatjuk, hogy hogyan is vált istencsászárkirállyá, valamint, hogy hogyan szerezte a rangjával járó, nem kis mértékben buzis sminkjét, aranyló bőrét, és a rendkívül mutatós aranyláncait. A marathóni csata képein kívül szerepel a történetben artemiszioni tengeri ütközet, amely a thermopülai csatával párhuzamosan zajlott le, valamint egy rendkívül eposzinak tervezett befejezésként a szalamiszi csata, amire ugyancsak tengeren került sor.

Történelmileg csak nagy vonalakban hitelesesek, részleteikben pontatlanok a filmben történt események. (Themisztoklész nem ölte meg Dareioszt; Kr. e. 480-ban még nem volt egységes Görögország, csak görög poliszok; a spártaiaknak több forrás szerint egyáltalán nem is volt hajóflottájuk, továbbá nehéz elképzelni, hogy a spártai hajóhadat a királyné vezesse.) Az első rész rákemberei után nem is volt várható, hogy megváltozik ez a tendencia. De ez még megbocsátható a filmnek, mivel képregényadaptációról van szó (igaz a 300 képregénynek a folytatása még nem készült el). Ami viszont fájó, hogy pont ott nem érte el a minimális színvonalat, ahol kellett volna: az ilyen típusú filmeknél a látványnak, a hangulatnak és a pörgős, adrenalindús jeleneteknek kellene megfogniuk a nézőt, és ez az az ok, ami miatt sokan szerették és a mai napig is szeretik a 300-at. A már-már művészi megjelenítés, a jó csatajelenetek és az epikus téma tette széles körben elterjedt alkotássá.

A folytatás képi világa leginkább a zöld és szürke árnyalataira támaszkodott, ami hozzájárult a sötét hangulathoz, ám teljesen egyhangúvá is tette azt. A csatákban kínosan sok volt a lassítás, néha már vettem volna elő a kontrollert, hogy lenyomjam a szükséges gombokat az éppen megjelenő Quick time event-eknél. Monoton, és túlnyújtott jelenetek vezettek a fináléhoz, ahol megismétlődött minden pepitában, ahogyan az előző bő egy órában láthattuk.

És igazából ennyi. Unalmas, a thermopülai csatához viszonyítva érdektelen események sorozatából állt a film, ami nem volt képes néhány percnél tovább szórakoztatóvá válni, a sokak által fénypontnak nevezett Artemiszia és Themisztoklész közti szexjelenet és a néhány kínos poén ellenére sem. Ha egy véres, agyatlan, görög témájú akciófilmre vágysz, akkor inkább nézd meg/újra a 300-at, mintsem hogy pénzt és időt pazarolj a 300: A birodalom hajnalára.

Guriga

Ahogyan az elején olvashattátok, egy valamiben nem értünk egyet. Szerintem ennek a filmnek - annak ellenére, hogy borzalmas – nem sikerül alulmúlnia az elődjét. Az előző rész történelmileg teljesen pontatlan, másfél órás haláltusa volt nagyobbnál nagyobb baromságokkal. Ráadásul az elnyomó, rabszolgatartó spártaiakat akarta úgy bemutatni, hogy szimpatizálj velük. Olyanok hangzanak el, hogy "ha a csecsemő gyenge volt megölték" vagy "bottal verték". Ezzel mégis milyen idióta ért egyet? Nem is értem mégis hogy kerülhet a 21. században ilyen film a vászonra, hiszen azóta azért a genetikához többet konyítunk, mint az ókorban. Mit akartak ezzel? A filmben konkrétan elhangzik, hogy Görögországot (apróság, de akkoriban ilyen nem létezett), az ész és a jog hazáját (konkrétan így hangzik el filmben) meg kell védeni a zsarnok perzsáktól. Van benne némi ellentmondás.

Ez a film gyakorlatilag ellentmond az előzőnek, hiszen a spártaiak nem akarnak segíteni, sőt még azt is kimondják, hogy olyan, hogy Görögország nem létezik. A fentebb elhangzott Themisztoklész, hisz abban, hogy a poliszok egyesülnek egy nap. Persze ezt a filmben folyamatosan elfelejti, konkrétan még a "nemzet" szót is használja. Az első résznél annyival azért mégiscsak pozitívabb az, hogy itt legalább Athénnal kéne szimpatizálnunk, ahol tényleg voltak igazi jogok, még ha egy bizonyos rétegnek is (Ezt persze rámondhatnánk a spártai polgárokra, ha nagyon kötözködni akarnánk, de jól tudjuk nem érdemes.) Szóval ja, ezért jobban azonosulhatunk velük, na meg bátrak is, hiszen kevés és szar hajóik vannak, de nem hódolnak be. (Mély mondanivalót nem kell belelátni, ebben a részben se lesz ilyesmi.)

Szóval, a hajók... Van vagy 17db, (valami ilyesmi hangzott el), de persze kenyérre kenik az aranyozott perzsa hajókat, és egyáltalán nem véges számúak csak ugye kevés van, és ezért kevés van a képernyőn. A tenger tele van a perzsa hajókkal, a pár görög hajó pedig mindig elpicsázza őket, átugranak a kígyúrt katonák, lassítás, penge, acél, kb. ennyi. Az előzőből megszokott sorrend. Tiszta szégyen. Az előzőnél még működött, most már cseppet sem. Még amikor a partra húzzák a csónakokat és a kötelet a homokra dobják, akkor is belassul a kép. Az is nevetséges, hogy ebben a filmben mindenki, azaz MINDENKI szanaszét van gyúrva és borotválva van a mellkasa. A vér is szánalmasan néz ki, olyan mintha valami videójáték lenne. Nem csak mi ketten, szerintem az emberek többsége egyetért abban, hogy ez egy olyan leegyszerűsített játék, amiben már gombot se kell nyomni, elég parasztnak lenni, hogy élvezd.

A készítők a film 90%-át kitevő csatákkal akarták lenyűgözni a nagyérdeműt, és persze kellett bele egy kis kötelező "dráma" is. Na jó ez nem dráma, csak ordítanak egy nagyot belassítva és után le van szarva, hogy ki halt meg. Itt most nem az egyik fő karakter fia, hanem az apja hal meg. Forradalmi újítás.
Visszatérve a csatákra, a spártai királyné vezeti majd harcba a spártai sereget (valószínűleg így ment arrafelé), miután beadja a derekát Themisztoklésznek és segít. Mivel Spártában a nők a dolga az volt, hogy erős katonát szüljenek, szerintem jogosan csodálkoztam rá a végső jelenetekre. A királynő, mivel a fő karakterek közé tartozik, és mert persze királynő, olyan harcedzett, mint az egész sereg együttvéve, egyszerre 3 embert aprít fel darabokra, Assasin's Creed-stílusban és elmaradhatatlan lassításban. Nem is értem minek ezeknek hadsereg... Van 3 ember a filmben, akik az egész világot le tudnák kaszabolni, elég lenne, ha őket állítanák ki valami csónakban kardozni, ha az egyik meghal, akkor annak az országa már úgyis baszhatja. Persze akkor nem lehetne belassítani a filmet minden bezúzott koponyánál és a sok suttyó nem ülne be rá. Ne értsetek félre, nem akarom ezzel leminősíteni azt, akinek ez a mérce, amikor a teremből kijöttem én is találkoztam néhány haverommal, akiknek a filmek terén semmi ízlése, természetesen erre jöttek.

Hazaérve megláttam, hogy ez a film gyakorlatilag hugyosra vert mindent és 45 millióval kezdett... Nem hittem a szememnek. Ja és Xerxész még mindig nem pusztult meg, szóval valószínűleg trilógia lesz belőle. Azt hiszem ennyit lelőhetek. Az egyetlen értelmes karakter, Artemisia miatt, és azért mert az elsőt értelmi szinten nem sikerült alulmúlni, szerintem az elsőnél jobb. Végszónak: Artemisiáról annyit érdemes tudni, hogy elég menő meg jól néz ki, de a háttérsztorija tényleg jó. Ő is amolyan videójátékos karakter, de azon a szinten, hogy nem bánod.

Cullang

Guriga: 30%

Cullang: 30%

IMDb: 10/7,1